{"type":"video","version":"1.0","provider_name":"Network.hu","provider_url":"http:\/\/network.hu\/","title":"Mainau vir\u00e1gsziget.","author_name":"kaposztajanos","author_url":"http:\/\/network.hu\/kaposztajanos","html":"&lt;object width=&quot;424&quot; height=&quot;345&quot;&gt;&lt;param name=&quot;movie&quot; value=&quot;http:\/\/olaszorszag.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=642934&amp;amp;pvol=40&amp;amp;plang=hu&amp;amp;host=http:\/\/olaszorszag.network.hu&quot; \/&gt;&lt;param name=&quot;allowscriptaccess&quot; value=&quot;always&quot; \/&gt;&lt;param name=&quot;allowfullscreen&quot; value=&quot;true&quot; \/&gt;&lt;embed src=&quot;http:\/\/olaszorszag.network.hu\/flash\/videoplayer\/video.swf?videoid=642934&amp;amp;pvol=40&amp;amp;plang=hu&amp;amp;host=http:\/\/olaszorszag.network.hu&quot; width=&quot;424&quot; height=&quot;345&quot; allowscriptaccess=&quot;always&quot; allowfullscreen=&quot;true&quot; \/&gt;&lt;\/object&gt;","width":424,"height":345,"description":"Mainau, a vir\u00e1gsziget\nAz Alpok \u00e9szaki l\u00e1b\u00e1n\u00e1l tal\u00e1lhat\u00f3 Boden-t\u00f3 mind\u00f6ssze 45 hekt\u00e1ros szigete, Mainau N\u00e9metorsz\u00e1g egyik legjelent\u0151sebb turisztikai l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1ga. Az eg\u00e9sz sziget egy botanikus kert, a kultur\u00e1lis k\u00f6zpontot \u00e9s kast\u00e9lyt t\u00f6bb sz\u00e1zezernyi illatoz\u00f3 vir\u00e1g veszi k\u00f6r\u00fcl.\nAz Ausztria, N\u00e9metorsz\u00e1g \u00e9s Sv\u00e1jc hat\u00e1r\u00e1n fekv\u0151 536 km\u00b2-es Boden-t\u00f3 a Balaton \u00e9s a Genfi-t\u00f3 ut\u00e1n K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pa harmadik legnagyobb tava. Mainau N\u00e9metorsz\u00e1ghoz tartozik, a t\u00f6bb mint 2 milli\u00f3 l\u00e1togat\u00f3 egy h\u00eddon vagy haj\u00f3val k\u00f6zel\u00edthet\u0151 meg a szigetet. Kr. e. 5000-b\u0151l val\u00f3 telep\u00fcl\u00e9s nyomait is megtal\u00e1lt\u00e1k a szigeten. Az els\u0151 elvetett magokat a Szentf\u00f6ldr\u0151l hazat\u00e9r\u0151 kereszteslovagoknak tulajdon\u00edtj\u00e1k. 1827-ben Esterh\u00e1zy Mikl\u00f3s tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt a sziget, neki k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 sok n\u00f6v\u00e9nyritkas\u00e1g ide telep\u00edt\u00e9se. 1856-ban I. Frigyes nagyherceg veszi meg. K\u00e9s\u0151bb, 1930-ban lesz\u00e1rmazottj\u00e1\u00e9, Lennart Bernadotte herceg\u00e9 lesz. Az \u0150 csal\u00e1dja jelenleg is a kast\u00e9lyban lakik. Nekik k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 a kast\u00e9ly a kert mai csod\u00e1latos \u00e1llapota.  1974-ben Lennart Bernadotte gr\u00f3f \u00e9s Sonja gr\u00f3fn\u0151 kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re alap\u00edtv\u00e1nyt hoztak l\u00e9tre, ez m\u0171k\u00f6dteti a gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 botanikus kertet.\nA park vir\u00e1gait nagy gonddal v\u00e1logatt\u00e1k, hervad\u00e1sukat nem lehet \u00e9szrevenni, az elny\u00edl\u00f3 vir\u00e1gok helyett mindig ny\u00edlnak \u00fajabbak. \u0150sszel 600 ezer vir\u00e1ghagym\u00e1t \u00fcltetnek el a tavaszi vir\u00e1gpomp\u00e1hoz. Az \u00e9vel\u0151 vir\u00e1gokkal egy\u00fctt 1 milli\u00f3 200 ezer vir\u00e1g k\u00e1pr\u00e1ztatja el a tavaszi l\u00e1togat\u00f3kat. Az \u00fcvegh\u00e1zakban 1200 f\u00e9le orchide\u00e1t csod\u00e1lhatunk meg. Az ezer n\u00e9gyzetm\u00e9teres lepkeh\u00e1zban a csod\u00e1latos pillang\u00f3k mellett n\u00f6v\u00e9ny ritkas\u00e1gokban is gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dhet\u00fcnk.","thumbnail_url":"http:\/\/vds.network.hu\/clubvideo\/6\/4\/2\/_\/642934_21618_2.jpg","thumbnail_width":80,"thumbnail_height":60,"video_id":"642934"}