Húsvét idején számos nem szokványos ünneplésmóddal találkozhatunk, melyek még a pogány természetrítusokon alapulnak. Ilyen a firenzei máglyagyújtás is.

Húsvét vasárnapján egy égő fagalamb lángra lobbant egy hatalmas, fából készült szekeret, amelyet a híres firenzei dóm épületéből indítanak útjára. A város polgárai az idén is kíváncsian várják a nem mindennapi, tüzes látványosságot a Piazza del Doumon.
 

A rítusnak  pogány és történelmi gyökerei egyaránt vannak. A szokás – mára már homályba vesző – pogány tartalma, hogy gazdag aratást hívjon, bőséges termést hozzon a város lakóinak. A történelmi hagyomány szerint a húsvéti szekér „fölrobbantása” Pazzino de Pazzi firenzei hősnek állít emléket, aki az első keresztes hadjárat idején (1099 nyarán) elsőként mászta meg az ostromlott Jeruzsálem falait. Tettéért parancsnoka két kovakődarabbal jutalmazta meg, amelyet a hős katona hazahozott magával Firenzébe, és később ezekkel a tűzcsiholó kövekkel gyújtották meg a rituális máglyát, amelyet szekéren vontattak végig a városon.

A középkorban a tüzet egy óriásgyertya képviselte, amelyet szintén egy szekéren vittek végig a városon minden év június 24-én, Keresztelő Szent Jánosnak, Firenze védőszentjének a napján. A XVIII. századra a szekeret egy tíz méter magas, hatalmas szerkezet váltotta fel, amelyen négy fiatal fiú és egy rongyokba öltözött – Keresztelő Szent Jánost jelképező – férfi állt.

Napjainkban húsvétkor tartják a tűzijátékot Firenzében. A ma is kovakővel felszított tüzet a dómhoz viszik, ahol az érsek egy fagalambot formázó rakétát gyújt meg, az égő fagalamb pedig drótkötélpályán éri el a petárdákkal teletűzdelt szekeret, „fölrobbantja” azt, majd visszatér a dóm épületébe. A két fehér ökör húzta, hatalmas szekeret jelmezes mulatozók sokasága követi, a város és az egyház vezetőivel együtt.

Németország is ünnepel

Az ősi pogány hagyományokra utal a Luegde városában minden évben megrendezett télbúcsúztató szer-tartás: a sötétedés beálltával hat lángoló szalmakereket gurítanak az Osterberg tetejéről az Emmer folyó völgyébe. A lángoló tűzkerék a nap hatalmát, a tavasz beköszöntét és a megújulást szimbolizálja már több mint kétezer éve. Az ősi germán legendák szerint, ha a tűzkerekek megérkeznek a völgybe, termékeny év várható. A húsvéti ünnepségek méltó befejezése egy tűzijáték. 

Húsvéti tűz – Osterfeuer: Az egyik legismertebb német húsvéti szokás a húsvéti tüzek gyújtása, mely már az ősi germán tavaszünnep egyik fő látványossága volt. Ma ezzel a tűzzel a keresztények Jézus fel-támadását, az örök életet ünneplik, míg mások az élet éltetőjét, a napot köszöntik vele. Nagyszombaton vagy húsvét vasárnapján fadarabokból magas kupacot építenek a mezőn, a dombtetőn, vagy éppenséggel a templom előtt, majd lángba borítják. Korábban a máglyarakás és gyújtás csak a férfiak kiváltsága volt, ma már ez egy igazi népünnepély, amit a gyerekek élveznek a legjobban, mikor a kialvó tűz parazsában krumplit süthetnek. A fakupac tetejére néhol öreg méhkast vagy tojásokkal és szalagokkal feldíszített fenyőfát is állítanak, hogy a tüzet, mely az életet szimbolizálja, még jobban felszítsa.

A tűz fényének szerencsehozó szerepet tulajdonítanak. A tűz átugrása is szerencsét jelent, fiatal szerelmespárok kéz a kézben ugranak át felette, hogy hosszú szép jövőjük lehessen. A termelő gazdák pedig egy gazdag termés reményében ugranak át a  tűz lángjai felett. Ám akinek a merész mutatvány nem sikerül, nagy bajt hoz magára, a néphit szerint még abban az évben meghal, ha csak nem kormozza be arcát a tűz hamvával.

Valló László

http://www.mindennapi.hu/cikk/eletmod/maglyak-gyulladtak-firenzeben-/2011-04-24/2709